2012. december 26., szerda

fogadalmak - save as draft

Közeleg az év vége, ideje összeszedni a gondolataimat mit fogok megfogadni. Mert az jó, akkor legalább egy percig komolyan gondolja az ember, hogy a következő év más lesz. Na nem mintha a január elsejéhez kéne kötni a megváltozást, a változtatást, hisz azt bármelyik percben lehet. De, pl a zabálásban szerint megengedhető, hogy karácsonykor egy kicsit lazítunk.
Tehát, dolgok amiket száműzünk: halogatás. Nem lesz "majd később" meg "holnap ezzel kezdek". Nem, ha valami belefér a napba, akkor megcsináljuk. Pl.: nemsokára megyek szüleimért, de ma pl be volt tervezve egy uszoda, ami aztán futásra módosult, de mi lett végül? Semmi. Majd este. Reméljük akkor tényleg mozgok valamit.
Folyt. köv.

2012. december 18., kedd

Tüskék

Pff. Lelkizős rész jön rébuszokban beszélve. (Legrosszabb dolog, sztem).
Szal mér van az, hogy bizonyos relatíve apróságok olyan sokáig hagynak nyomot az ember agyában. Mér?
A két dolog - a köcsög aki elé bementem kocsival kanyarodáskor, majd szívózott, én félig beintettem, erre elém vágott, úgy, hogy satuféket kellett nyomjak. Persze család ott volt, ergo, a kurva anyját. És, hogy nem tudtam revansot venni úgy ahogy akartam, ez bennem maradt. Persze végülis én kezdtem a doglot, szal mi akarok.
Másik, hogy a ... aki elvileg kedves, nem like-olja amit szeretnénk. Apróság. Hülyeség. De mást like-l, ezt miért nem? Utál? Megbántottam? sose fog kiderülni.

2012. december 14., péntek

Teszt - a link link (x)

Nincs ötleted karácsonyra? Látogass el a mazsolajáték oldalra!

Esetleg szeretnél venni két nagyon jó állapotú bárszéket? Ezeket nézted már?

2012. november 26., hétfő

Asics vs Kalenji

Na jó, ez nem igazi verseny, mert felpróbáltam az asics terepcipőt is és hát ég és föld! Nekem vagy nike vagy asics cipők a jók a széles lábfejem miatt. Direkt vittem be vastag futózoknit és mielőtt elindultam volna haza, átvettem, hogy tuti legyen a cipőpróba. De sajnos nem volt, csak 46os és azt mondta az eladó a decathlonban, hogy vagy 4 hétig nem is lesz 47es :-( a 46 meg túl pont jó volt, tuti megint meggyepálná a körmeimet a cipő. Úgyhogy inkább nem győzködtem tovább magam, hogy biztos jó lesz, mert tudtam, hogy ezzel már sokszor megszívtam és nem okozott örömet a futás. Keresek még asicsből 47est vagy várok. Mellesleg kell egyáltalán terepcipő télre? Vagy ez csak az én hülyeségem?!

2012. november 25., vasárnap

37 éves lettem én...

...meglepetés e költemény. Petőfi volt szinte az egyetlen költő akit szerettem középsuliban. Persze Romhányi mellett. Minden mást, ami anno irodalomként futott a középsuliban, utáltam. Hála a tanárnak és sztem annak is, hogy reál beállítottságú vagyok. Na de ez egy másik téma, nem ezt akartam leírni.
Szóval 37 lettem pénteken, párom, a fiammal együtt szépen feldíszítették a lakást lufikkal, kaptam egy láb masszázst miután hazaértem és finom vacsit. Meg tortát is :-) Egyszóval nagyon jó kis szülinapom volt. Szombaton anyuéknál volt ebéd, ott is a jól bekajáltunk, aztán leszigeteltük az egyik ablakot. Ez hülyén hangzik, de most fűtés-korszerűsítést kaptak anyuék tőlünk (tesómék+mi) szülinap, karácsony mindenre.
Naszóval. Kaptam Edittől új SPD pedált, de ez már valóban országúti pedál és hozzá való cipőt. Jó, ezt még korábban megvettem és csak most kaptam meg, de akkor is. Állat. Felteszem a Wilier-ra aztán ezzel görgőzök tavaszig.
Ma meg elmentünk Hervis-Intersport-Decathlon maratonra, mert volt még csomó hervis utalványom, meg a futópad (erről is akartam írni) után is kaptam egyből 4 ezres utalványt a dekában. Ott cipőt néztem de az asicsből nem volt méret. A hervis-s túracipő, meg itthon az első komolyan megkötésnél elszakadt egy helyen - vihetem vissza. Viszont vettem bringás zoknit (kíváncsi vagyok milyen lesz!) meg túrazoknit.

Na ez jó összevissza volt, de mellettem megy a vasember 2 (kivételesen nem a triatlonról szól) és néha oda is kuksizok. Amúgy ma is toltam egy kellemes 17 kilit. Ja, meg voltunk múlt héten Szabibácsival a Siófok félmaratonon is. Majd még írok.

2012. november 13., kedd

Gartringen


Már megint sikerült kiruccannom kishazánkból. Németország továbbra is szép, rendezett, jól szervezett, vonzó és ugyanakkor aranyos is. Igen, ide akarok jönni már végre.
Mert itt a rágó is laprágó bakter és nem is akármilyen!
Ja és a szálláson sem bonyolítják túl a TV távirányítót :-)

2012. október 19., péntek

Ezt miért kell?

Van valaki aki tudja miért tartják fel a kamionosok még jobban a forgalmat az M0-n? Már korábban is találkoztam ezzel és iszonyat bosszantó volt: torlódás. De azért a belső sávban lehetne menni. De a kamionos kolléga beáll és megállítja mindkét sávot. Ezt miért? Azt hiszik ez így igazságos?! Ha valaki siet, mert épp szül vagy akármi, akkor rohadjon meg? Vagy ezen éli ki a komplexusait? Nem értem.


2012. október 16., kedd

A nagy kérdés

A nagy kérdés az az, hogy be merjek-e vállalni egy Kalenji cipőt téli váltócipőnek. Találtam egy nem leárazott, de még tűrhető áru cipőt. Két másikat is felpróbáltam, de ezt tűnt a legjobbnak. Szóval most mit évő legyek?
Kalenji

2012. október 11., csütörtök

Hát...

Tegnap is futottam egy jót. Figyeltem a tempóra is, de inkább az volt a lényeg, hogy a távot növeljem. Cserébe viszont most a derekam durrant be de nagyon. Múlt hét pénteken ugyanez volt, akkor is futás után. Mi van már?! ennyire öregszem?!?!?!

2012. október 9., kedd

A csoda

Tegnap futottunk egyet Édes Szabi barátommal. Ez már a második alkalom, hogy van olyan kedves és eljön hozzám, hogy együtt fussunk az igen uncsi lakóparkban. Ő itt dolgozik, én meg itt lakom. Neki jó, mert nem egyedül fut és végre síkon, nekem meg jó, mert nem egyedül futok és egy idő után tuti hajtani fog az ő tempója.
Persze a fejlődési potenciál igen eltérő - vagyis ő sokkal kevesebb edzéstől tudna sokkal jobbat menni - de én szorgalommal igyekszem ezt kompenzálni. Hát, majd meglátjuk meddig sikerül.
De a ami a legnagyobb meglepetés, hogy ma reggelre egyáltalán nem gyulladt de a térdem, ahogy eddig szinte minden futásnál szokott! Jó lenne tudni miért. Ilyenekre gondoltam, valószínűségi sorrendben: 
1) a tegnapi hideg idő segített abban, hogy a gyulladás ne jöjjön elő 
2) sikerült olyan tempót mennünk, ahol a talajfogás pont jó volt plusz még figyeltem is a térdemelésre, kartartásra és ez összességében egy jobb futóstílust eredményezett 
3) az a nagyon kevés bemelegítőmozdulat amit futás elején tettem pont elég volt 
4) a múlt héten bekapkodott homeopátiás cuccok most kezdték el kifejteni hatásukat. 

Akárhogyis van, szerdán megint futok, minimum ugyanennyit és megpróbálok mindent ugyanígy csinálni, aztán majd meglátjuk.

2012. október 4., csütörtök

update

Valahol úgy látszik mindig fájni fog.
Egyrészt a térd dolog is visszajött és kezd már most az elején megrendülni a bizalmam a homeopátiában. Bár lehet, hogy ahhoz meg idő kell. De én türelmetlen vagyok.
Szóval, a térdem fáj, tegnap jegelni nem tudtam (tudtam volna, ha rászánom az időt), csak a homeogolyókat kapkodtam be rá. Viszont úgy látszik kicsit alulöltöztem a gyors futáshoz és a torkom ma reggelre jól begyulladt. Illetve csak remélem, hogy a futástól van és nem a gyerektől fertőződtem vissza, mert szegény szintén dögrováson van. Párom ma reggel azt mondta, hogy mielőtt kiköltöztünk volna dunaharasztira, egyikünk sem volt ilyen gyakran beteg. Illetve, hogy Márk is csak akkor betegszik meg mikor épp visszakerül harasztiba, mondjuk a nagyanyjától. Hmm. Lehet.

2012. október 2., kedd

ilyen nincs...

Ilyen nincs, b**eg, pedig tegnap is voltam futni, este nem ettem kenyeret (jó, mondjuk egy combos salátát, meg túró rudit és egy sport szeletet), plusz virsliket, amit nem feltétlen kellett volna. Na de előtte szintén futottam egy jó tizest. Ettől meg mondjuk a térdem gyulladt be már estére. Hát ennyi. Oda az illúzió.

2012. szeptember 30., vasárnap

egy (majdnem) tökéletes nap

Már a csütörtök/péntekem sem volt rossz, ami meglepő, a szombat is jó volt, de a vasárnap, majdnem olyan volt, mint egy tökéletes nap.
Reggel elmentünk Szabibácsival futni a szigetre. Odaértem időben, ami nálam nagy szó, de úgy látszik javuló tendenciát mutatok, vagy Szabiban megtaláltam azt az embert, aki pont pár perccel később érkezik a megbeszélt helyre, mint én. Ez manapság önbizalom növelő tényező.
Naszóval futunk, pontozunk, jó idő is van mindehhez és nem is megy rosszul, annak ellenére, hogy még mindig 87 kiló vagyok. Végül én megcsűrök még egy kört, ezzel 22.4 km-t adok hozzá idei elég karcsú edzésnaplómhoz.
Hazajövök, fincsi ebéd, aztán elugrom sütiért, majd megtekintem a letorrentezett Kívülállók-t. Tényleg, most jut eszembe, hogy az első részt nem láttam a legelejéről, ideje megnézni.. És eközben jól szanaszétjegeltem a térdeim, ami csodák csodájára, most nem gyulladtak be.

Na de, hogy miért is nem lett tökéletes a nap? Hát délutánra elég combos terveim voltak a még be nem indult céggel kapcsolatban, ebből összesen a fűnyírás jött össze, bár semmi köze a céghez és ami tényleg felettem a majdnem-ra a pontot az az volt, hogy elmentünk családostól bringázni a lakópark még be nem lakott részébe és apuci gondolta vadul egyet a 2.25-s Schwalbe Rapid Rob-l és begázolt az egyik üres telekre. Nagyon rambo voltam, de mikor visszatértem a betonra, gyanúsan fura hangot adott a gumim. Hát igen, tele lett királydinnye tüskékkel és bogáncsokkal. Fasza, elkezdtem kihúzni, persze egyből felszisszent a gumi, meg én is, mert a kezembe is beleszúródtak. Elköszöntem, mert másodpercek kérdése volt, hogy lelapuljon a kerék, aztán otthon csípővágóval kihuzigáltam a tüskéket. Szépen hazavágtam két belsőt, vehetek újakat. Na hát ennyi. A napot megkoronáztam még egy Tesco-s bevásárlással, most meg húzom az időt, pedig kéne csinálni végre pár felülést. 
Kedves meglepetés volt az sms volt kolléganőmtől, aki otthon van a kisbabájával, hogy megyünk-e holnap spinningelni. Hát most tuti nem, mert holnap a másik sportos Szabi barátommal fogok futni. Ironamn-aspiráns. Vagyis én már tudom, hogy jövőre megcsinálja egyéniben, csak ő nem tudja még :-)

2012. augusztus 28., kedd

I'm back!

Vagyis "hát" vagyok :-)
Naszóval. Hazajöttünk Bulgáriából, ahol semmit sem sportoltam, viszont kicsit barnultam.
Bejöttem egész korán, hogy nekivágjak a 300 új levelemnek és a megannyi tennivalónak. Az ujjaim jól elszoktam a gépeléstől, by the way.
Ma reggel 88.7 kiló voltam, ami nem túl jó. És mostantól indul a felkészülés, de tééééényleg...
(majd - talán - írok Bulgáriáról pár sort)

2012. augusztus 8., szerda

véradás

na, csak annyi, hogy ma megint adtam vért. most sem voltam rosszul, mint ahogy eddig sem. jó érzéssel tölt el, főleg, mert mellettem ott gyengélkedtek a "fiatalok" :-) egyetlen rossz dolog ebben amikor a ragasztót lehúzzák a karomról a szőrrel együtt. wááááááááá

2012. augusztus 7., kedd

jövőbe tekintés

na jó, annyira nem, csak nem tudtam hirtelen jobb címet kitalálni. amire rájöttem és egyre sűrűbben be is tartom - ha tudok aludni legalább hét órát több napon keresztül egymás után, sokkal több energiám és kedvem (!) lesz dolgok elvégzéséhez. na, ez nem újdonság a maga nemében, inkább csak az, hogy ha tényleg meg is valósítom. van egy film csúcshatás nagyon jó. na, amikor sikerül sokat aludnom, kicsit ilyennek érzem magam, mint a srác.
amúgy tegnap kondiztam egy kicsit és elmentünk Edittel futni is, ha úgy vesszük, ezzel elkezdődött a felkészülés a nike félmaratonra. aztán majd még a maratonon szeretnék futni egy 30 kilit és onnantól meg masszív alapozás következik, a futásra kiélezve a dolgokat. heti egy úszás marad, bringázás, ameddig jó idő van, de a lényeg a fogyás és a futás lesz. na let's work...

2012. augusztus 1., szerda

Nagyatád 2012

ironmanó
Leírom, mielőtt elfelejtem mi is történt és hogyan. Jellemző, hogy általában lusta vagyok blogolni, pedig később olyan jó és néha még hasznos is tud lenni.
Tehát. Csütörtökön mentünk le, nem siettünk. Szállás a szokásos, nagyon kedvesek voltak, mint minden évben. Eső szakadt lefelé menet, jaj, mi lesz itt. Még pénteken is esett.. A rajtcsomagot már nem sikerült felvenni, de a tésztapartyra elnéztem. Itt összefutottam Sipivel, Roszpival, akit csak az edzesonline.hu -ról ismertem, illetve túlzás, hogy ismertem, csak tudtam, hogy Szabibával szoktak néha kerózni.
Kaja egész tűrhető, nem is voltam éhes.
Éjszaka azt álmodtam, hogy lekéstem a verseny rajtját, mert szabi (a másik Szabi, akivel párban mentünk) későn ébresztett a strandon (?!) én meg realizáltam, hogy 10 perc múlva Gyékényesen kéne lennem, ami kizárt dolog. Aztán felhívtam Editet, aki azt hitte megint kamuzok csak, meg írtam ide a blogba is, hogy elúszott a 2012-es verseny, mert elaludtam. Pff! De jó volt ebből az álomból felébredni!
Péntek eltelt, voltunk a strandon, Márkot alig lehet kiszedni a medencéből. Remélem az uszodát is így fogja majd élvezni. szerintem nem. Rajtcsomagot átvettük, kérdéseinket feltettük, kötelező kulacs és gyerek póló vásárlás megvolt. Este átmentünk a megnyitóra, de a technikain már nem maradtunk. A prezi megvolt és az a kérdés ami kérdés volt, mint később kiderült, nem is lett ott akkor megválaszolva. Nem részletezem, de volt pár nem egyértelmű dolog a váltósokat illetően.
Este megjöttek Szabolcsék is, kis duma, aztán fekvés.
Mivel a váltósok jó másfél órával később indultak, ezért nem volt túl korai kelés meg kapkodás.
Átkocsiztunk hárman, Editék maradtak Nagyatádon. A kocsiban még ittam egy iso-t, de utána már nem. Mindig az a parám, hogy úszás közben rám jön a pisilhetnék. Ezt most sikerült kivédeni. Az új szemüveg kiválóan működött, sőt az egész úszás kiváló volt! Végig ment a gyors, mentek az előrenézések minden 2., 3. levegőnél és egész jó tempót tudtam menni. 1ó 28 perc lett, ez PB itt Nagyatádon.
Kocsiba be, Nagyatádra vissza.
Gyors fürci, kevés kaja. Várom Szabi hívását. Izgulok mint állat. Nyomni akarom a kerót. De idén nem voltak hosszú edzések, itt meg 105 kili vár rám és szeretném 30 felett tartani az átlagot.
Szabi hív. Már nagyon izgulok. Várjuk a ház előtt, nem a hivatalos váltóponton. Kit érdekel, "életmód" váltó.
Felülök és nyomom. Jól megy. Elől nagytányér, hagyom le az embereket, váltósokat is. Nézem kinek van 2xxx rajtszáma, ők az ellenfelek. Első kör kiváló, átlag 30 felett. Második kör még mindig jó, bár gyanús, hogy lassabb tempót megyek és bizonyos helyeken jobbnak érzem a kistányért, mint a nagyot. Közben iszok, amennyit csak tudok. Eszek két zselét is. elvileg ezek jók nekem már. Korábbi években nem voltam még hozzászokva. eközben brutál meleg van. Harmadik körben pedig előjön, hogy hosszú edzés hiányában vagyok, elfogy a kraft, átlag befigyel 30 alá és a nagytányérral már nem foglalkozom. Kevéssel 29 feletti átlaggal vált l Szabi, aki jó erőben kezdi a futást. Azt gondolom, ha most egyénit kéne mennem, itt feladnám. nulla kedvem van futni.
visszakecmergek a szállásra, lefürdök, eszek kicsit, iszok egy kis kólát. Kezdek magamhoz térni. Szabi hívja Orsit, maradna az eredeti tervnél és csak három kört megy. sajnos brutál jó időt fut, így alig egy órám maradt magamhoz térni.
Szabi jön, leváltom. Elkezdek futni. Figyelek a karmunkára, a helyes testtartásra. előzgetek. Jóhogy, ez csak váltó. Megdöbbentően lassú vagyok, ahogy az első kör után az órámra nézek. És ez folyamatosan lassul csak. Három kör után Szabi levált, mivel jó erőben van, átadok neki még egy kört, vagyis ha tud, ő megy majd 6-t én meg csak 5-t. Jól megy neki. Ha folytatná az edzést, bitang gyors lenne. Gyorsan eltelik a három kör, megint én jövök. Lassan megy, nem vagyok a toppon, pedig már elbújt a nap. Végül vége, Szabi csatlakozik, befutunk. Sajnos másfél perccel kifutottunk a 12 órából. Ez van, így is jobbat mentünk, mint 2006-ban és elég meleg is volt.
Nos. A kajálást elrontottam, nagyon kevés szárazat ettem (pl kenőmájas zsömlét), zselét toltam inkább, abból sem feltétlenül eleget. Inni ittam amennyit tudtam, de úgy látszik ebben a melegben ez sem elég. Kerón pedig kell az a kis béna fehér kendő a sisakra, nincs mese. Kicsit sztem megsütötte a fejemet a nap.
Este a szálláson azon imádkoztam, hogy ne hányjak, beültem a kádba és hideg vízzel sokkoltam magam. Ez nagyon jó volt, rendbejöttem. Aludni viszont nem tudtam. Meleg volt, zaj volt kint nem tudtam álomba merülni. Másnap már nem mentünk el a záróünnepségre, így esélyem sem volt megnyerni az ingyenes indulást, de hát gyerekkel végigvárni ezt a hosszú ceremóniát nem olyan poén.
Hát ez volt a nagyatádi ironman 2012-ben. Jövőre egyéni - most így gondolom - de ehhez kell pár dolog szigorúan:
1) még összel lefogyni 82 kilóra
2) kerózni idén ameddig lehet, télen futáson alapozni
3) tavasszal maratont futni, esetleg megint lenyomni a veszprémi 6 órás futást, mint 2009-ben
4) tavasszal heti egyszer keróval jönni melóba, hétvégenként szigorúan 100 körüli tekeréseket csinálni
5) futni, futni, futni
6) úszás...igazából itt sztem ha tartom a mostani szintet, az már jó.

Szóval...meglátjuk.

2012. július 23., hétfő

Tervek Nagyatádra

Jó régen nem írtam, pedig akartam pár szót a Duna maratonról (hogy jól ment a nagy meleg ellenére, meg, hogy pereceltem és pár dolog azóta is fáj) meg a Balaton átúszásról (hogy fájt a bordám, mellben nyomtam szinte végig, de egész tűrhető lett az időm, viszont bitang sokat kellett várakozni előtte) de aztán nem írtam le. Hát ez van.
viszont most szombaton Ironman, amit immáron harmadszorra párban teljesítek. Most én csinálom a teljes úszást (3.8km), majd a bringa végét (105km) és a 11 körös futásból 5 de inkább 6 kört, ami ~23km.
Terv is van - úszásban nem vagyok olyan jó, 1:40-es idővel kiegyeznék.
Keró - na ezt nyomni akarom, legalább 29es átlagot szeretnék, de titkon azt remélem fel tudom tornászni 30 föle az átlagot.
Futás - tavaly előtte tapasztalatokból kiindulva, ha 6 percen belüli átlagot tudunk tartani, az már jó.
Összidőnek 12 körülit számoltam. Majd meglátjuk.
Ééééééés, amit idén megyünk párban, jövőre az lesz az egyéni célidőm! wá-há-há

2012. július 4., szerda

Helsinki

Csak röviden. Az emberek kedvesek, mindenki beszéli az angolt. A kollégák is kedvesek, ami meglepő, ha figyelembe vesszük utazásom célját. A hotel közepes, de ami jó, hogy rengetegen futnak itt a környéken, pl én is. A szabályok és a szabálykövetés olyan németes, ami szintén szimpatikus. Ergo még egy hely ahol szívesen élnék (ahol nem: Franciaország, ahol eddig igen: Németország, ahol meg nem biztos: usa).
Ja és este 10:30kor még világos van.

2012. június 29., péntek

magic

nemrég, ahogy épp a külső gumit szereltem a montimon - kitudja hányadszorra - vettem észre, hogy a kerekeken, pontosabban a küllőkön van egy-egy fényvisszaverő prizma. Mi a bánat ez?! gondoltam magamban és azzal a mozdulattal le is kaptam őket. Még az is átment az agyamon, hogy az meg hogy lehet, hogy eddig erre fel sem figyeltem?! Aztán most nézegettem korábban és nem is annyira régen készült fotókat a gépről és azokon nincs rajta. Na most két eset lehetséges. Vagy a fiam tette fel ezeket merő mókából (bár még csak 4 és fél, de meglepő dolgokra képes, igaz inkább az eltüntetős fajta varázslatokhoz ért) vagy a bringás srác rakta fel vagy ajándékból vagy valaki más kért ilyet a bringájára és összekeverte. Na mindegy, inkább ez utóbbira gondolok. Vagy feltolom párom brinyójára, vagy visszaviszem a srácnak VAGY elfelejtem hova is tette levétel után és ezzel pár évre megoldottnak is tekinthetem a problémát.

2012. június 14., csütörtök

és már megint

Már megint az a sz@r érzés. Hogy hú, ezt is el kéne intézni, meg azt is. Hú, csak ezt el ne felejtsem megkérdezni, meg jajj, csak jöjjön össze az a dolog, különben nem lesz kész a project, pedig komittáltam, de miért is nem kezdtem el hamarabb pörögni rajta. Áh. Tényleg ettől függ a karrierem? Tényleg szükségem van erre?!

2012. május 24., csütörtök

Versailles


 Hát és persze ez sem nyaralás, hanem munka. Család nélkül, ergo hiába vagy csodaszép flancos helyen, de minek. Azért pár fotót nyomtam a blacberry-vel, ha már itt vagyok. Mert itt vagyok egy három napos work-outra, miért is ne, szupertitkos project meg minden és magam fogom vezetni. Out of the comfort zone, miazmás.
De persze már csomagoláskor olyan kompromisszumot kötöttem magammal, amit félig meg is bántan, nevezetesen a futócipőm nem fért be a tutiszuper samsonite üzletemberrárakjaalaptoptáskáját című bőröndömbe, amit a mérete miatt majdnem minden gépre fel is tudok vinni. (Talán sokan megutálnak most, de a Malév megszűnésének egyetlen előnye, hogy eltűntek azok a kis bombardier gépek, ahol lehajtott fejjel kellett végigmenni a székek között és tutira nem fért már el a fejed fölött semmi). Szóval futócipőt nem, de három zakót azt persze hoztam. Naná, hogy már első este három kolléga is elment futni a rohadtszép parkba.
Szóval a hotel. Általában elég jó helyekre "enged" csak foglalni a cég, ezt meg itt külön intézték nekünk. Tényleg jó puccos, még a japán származású taxis is megemlítette, hogy jó drága hely. Jah, első este vmi monte carlo buli lehetett, 6-8 olyan autó gurult ide be, amiket külön külön is csak filmeken látni (McLaren, Maserati, Ferrari, Lamborgini meg persze Porsche). Na de kit zavarnak. Gordon Ramsay-t biztos nem, ha már a konyhához a nevét adta. De mondom - és komolyan mondom - ebben az egészben az a szomorú, hogy egyedül vagyok itt vagyis a párom nélkül. Olyan bűnösnek érzem magam ilyenkor.
Vicces - ugye még reggelizni is öltönyben mész le, azon parázol, hogy fú, nehogy valami butaságot csináljak, hogy mondjuk kolbászt eszek croissant-l vagy valami hasonlót. De aztán meglátod, hogy az amcsi kollégád kivett egy full lazacot, csak mert nem jött rá, hogy a kés azért van mellette, mert abból csak egy szeletet illene levágni. Illene? Végülis ki tudja. Na de ennyit a hotelről. Egyetlen talány, hogy miért kaptam "akadálymentesített" szobát, fura wc-vel és zuhanyfüggöny nélküli fürdőszobával.
A szupertitkos projectről csak annyit, hogy tényleg ki kell lépnem a komfortzónámból és valszeg két helyre még el kell utaznom hamarosan. Remélem azért nem hosszú időkre és oda már vinni fogom a futócsukámat is az tuti.

2012. május 20., vasárnap

kombi edzés

röviden: fáj, de nagyon jó!

Reggel 8:30 után indultam, a cél 80km volt. Ehhez Bugyinál kellett egy kis plusz kört tennem, de megérte. Megéri pihenőnapot tartani az ilyenek előtt, hogy bírja az ember és még kicsit jól is essen. Másik jó döntés volt hallgatni Editre és fehér kendőt tenni a bukó alá, ami rálógott a nyakamra. Így kisebb eséllyel kapok napszúrást. Másik ami jó volt - 7 deci L-Carnitine-s iso löttyöt toltam a nagyobbik kulacsomba, plusz vittem magammal egy isostar-s csokit és egy zselét. Ezek kitartottak, nem voltam éhes, bírtam erővel végig.


Kerékpáros útvonal 1587067 - powered by Bikemap 

Miután hazaértem, átöltöztem, ittam egy kis iso-t és indultam futni. Azt hittem, hogy nem fog menni, elvégre kukk meleg volt, dél, stb. Ilyenkor mindig hülyének néznek, miért fut valaki délben. 10 kilit szerettem volna menni, de azon voltam, hogy ha a fele lemegy, már az is jó. Első kör meglepően gyors volt, majdnem 5 perces közeli tempóval, persze a szokásosnál jóval magasabb pulzussal. Második kör is jól ment, úgyhogy az utolsónak is nekivágtam, ha már beterveztem. Elég sokszor kötök magammal kompromisszumot, hogy jó, meleg van, majd legközelebb stb. De versenyen is meleg van és ha már ennyit mentem előtte, akkor nem hagyom ki. És lement az is. 5:22s percek 10 kilin. Jó volt :-)



Kerékpáros útvonal 1587120 - powered by Bikemap 

2012. május 18., péntek

fájahasam

de már nem először. és igazából sejtem is, hogy miért, legalábbis van rá egy elméletem (mint sok minden másra is..)
naszóval. eszek. és dolgozik a gyomor. de, nem elég erős, hogy feldolgozza azt a sokat. ja, mert elég sokat ettem most ebédre. és ami a legrosszabb, sztem csupa E betűt. mit is? azt a nagyon olcsó kínai zacskós smack levest, aztán tesco gazdaságos gyorsfagyasztott spenótot (persze megfőztem és csak utána :) ) három főtt tojással. és délelőtt ittam egy kínai szűzteát is forte kivitelben.
de mit fogok tenni? azon kívül persze.. minden másnap hasazni fogok. becsszó. minimum vmi felülés, vagy a hasizom kerekezés vagy vmi hasonlót. és ma kezdem. nem most rögtön, de ma.

2012. május 15., kedd

argh

Utálom az egészet. Ezt az állóvizet. Vagy nem is tudom pontosan, hogy mit utálok. És ez is idegesítő, hogy nem tudom. Szeretnék valami mást csinálni már. Valahogy nap nap után ugyanazokba a csapdákba esek bele, ugyanazokba a szürke, agyleszívó, tehetetlen csapdákba. Ilyenekbe, mint - reggel 2 órát szüttyögni otthon felébredéstől elindulásig, holott az egész max 60 percbe is bele tudna férni. Aztán ott van este, inkább megnézem azt a baromságot a tv-ben, de az még hagyján, aztán elkezdek nézni ezt, aztán azt, aztán belenézek a texasi láncfűrészesbe, csak azért mert felvettem, holott már láttam egyszer és az elég lett volna. és akkor már keveset alszom, másnap nem megyek usziba és azt látom, hogy hopp, kedd van és már két edzés kimaradt, már 10 oldal olvasás kimaradt és mi lett helyette, értelmetlen tv bambulás, simsezés a fb-n (tejóóóéég) de semmi olyan ami előrevinne. És ma ahogy jöttem végig a folyosón, azt gondoltam, basszus még ha jó dolgom is van itt, nem akarok már ide bejárni. Kell már valami más.

2012. április 3., kedd

véradás

ma véradás volt a cégnél. már jó előre felírtam magamnak, hogy ezt ne hagyjam ki, mint az elmúlt nagyon sok alkalmat. adtam is 4.5 decit :) ez jó, mert kell egy kis vérfrissítés he-he. a legnagyobb parám csak az volt, hogy egy büdös nagy pók mászott a szőnyegen, aljas módon beleolvadt a környezetébe és ráadásul nem csak én vettem észre, hanem a vérvevők, de senki sem volt hajlandó rátaposni. csak én vagyok ilyen pók gyilkos beállítottságú?!

2012. március 17., szombat

wilierrrr

Ma sikerült az országútit hadba állítanom. Hát teljesen más érzés, az tuti! Ez szinte suhant alattam. Na jó, az átlagsebesség egyenlőre erősen márciusi, de az élmény a lényeg. Ha minden jól megy, holnap még egyszer kimegyek, aztán hagyok időt a szuperkompenzációnak is..

2012. március 16., péntek

első kinti tekerés

négy napos hétvége és tényleg NAPOS! tegnap megvolt az első kinti tekerés, bár egyenlőre nem a zsír wilier-l, hanem a nemzsír montival. de csak mert a wiliert még takarítani, olajozni kell és a borzasztó rossz vdo 1.0 maxkaki órát is fel kell rá szerelnem. de előbb utóbb ezen is túl kell esni. na persze a meridamontit is szerelni kellett, mert a hátsó kerékben olyan belső volt, aminek a szelepét nem tudom felfújni. Még jó, hogy vettem a dekában belsőt tavaly. naszóval jól felöltöztem (alul nem elég jól, fent túl jól) és felvettem a vacsiúj ALDI-s napszemcsim. És nekiindultam egy elég kis körnek (~44 kili). A feléig meglepően jól ment, sőt azt gondoltam, nem létezik, hogy ennyivel megyek. Persze folyt az orrom végig, főleg sztem a reggeli úszás miatt is, ahol a bukóforduló új dimenziókat nyitott az arcüregemben. Naszóval féltávnál megálltam egy nagyobb orrfújásra és ivásra és onnantól, mint akiből kiveszett az erő :-( három-négy km/h sebességvesztés a vége felé már el akartam dobni a bringát, annyira szenvedősen ment. Ráadásul megelőzött egy országútis srác, köszönés nélkül, ez szintén megalázó volt. De jól megjegyeztem a hátát, felkerült a halállistámra! :-) Végül is jó volt elmenni, mert az ilyen meghalások a legbiztosabb jelei annak, hogy az ember belépett a fejlődési zónába és megfelelő pihenés után beindul a szuperkompenzáció is. Holnap is megyek, de akkor már remélem a wilier-l.
Ja és ha valaki eljönne velem váltózni Nagyatádra, az szóljon! Még egy országúti bringát is kölcsön tudok adni!

2012. március 5., hétfő

titkos küldetések

Háh. Ma reggel korábban eljöttem az usziból, mert rám tört a köhögés és nem bírtam tovább vízben maradni. Extrém korán, nagyad nyolckor beértem. És az iroda még üres volt. Még azok a mérnökök sem voltak bent, akik elvileg korán járnak (úgy látszik, csak előttem 4-5 perccel érkeznek be, de most lebuktak) és én  - több se kellett - jól felhúztam az irodámmal szemben lévő rolókat. Nem is értem mi a tökért ülnek lehúzott roló mellett. Mint valami pincében. Ahol én ülök, ott meg se nyitható ablak, de természetes fény, szóval elég lehangoló.
Másik titkos akció az volt, hogy felmentem az elsőre és a testzsír mérő gépen lemértem magam. Juhéj. Vett a cég egy ilyen cuccost és mivel valahova be kell tenni, betették egy tárgyalóba. Ja. ergo senki nem használja, mert azért mégiscsak ciki, hogy mezítláb méregeti magát az ember, hogy mennyire dagadt. De mivel nem volt még itt senki, hát megcsináltam! :)
A következő nagyon titkos, nagyon küldetés az lenne, hogy a uszoda öltözőjében, a kis helyiségben a zuhanyzó és az öltöző között ki kéne cserélni az izzót, valami jó nem-energiatakarékos, de világítóra. Mert ezt sztem anno felszerelték, kiégett és amióta oda járok úszni, ezt még ki nem cserélték. Ergo 4 éve.

2012. március 3., szombat

new shoes

Na, csak vettem egy pár új cipőt. Asics. Első cipőm is asics volt a mostani is ez. Akciós volt. Naná, nem veszek hót drágán futócipőt. Kép beilleszt, aztán ha elmúlik a reggel óta tartó fejfájásom, talán le is tesztelem.

2012. január 29., vasárnap

...

emlékszem, amikor főiskolás elsőéves voltam (másodjára) és megint ott álltam, hogy no more chance, this is the last one, és egyetlen estém volt, hogy közgázból megtanuljam két félév anyagát és le is szigorlatozzak másnap. számolgattam, hogy hány tétel van, hány óra van hátra a szigorlatig, ergo hány perc jut egy tételre. aztán volt, hogy azt mondtam, oké, aludjunk kicsit. és persze nem tudtam aludni. felkeltem, folytattam a tanulást. megint próbáltam aludni, megint nem ment. végül feladtam és fennmaradtam, tanultam, közben próbáltam megnyugtatni magam, hogy minden megteszek, menni fog. rommá cigiztem magam másnap reggel, ami zombi módban nem igazán esik jól. és végül átmentem, hármassal. főleg azok a tételek mentettek meg, amiket már másodjára tanultam és még értettem is úgy valahogy. szóval akkor kialakult egy érzés ami előtte sosem volt. az a most van vége, miért nem készültem hamarabb, holnap kivégzésre megyek érzés. és bámulatos, de azóta oly sokszor visszajön. volt, hogy egy fizikai munkára mentem és előző nap nem tudtam aludni. attól féltem, hogy egy kőműves melóban nem állom meg a helyem?! nevetséges. aztán persze most az egyetemen is volt, főleg a záróvizsga előtt. na és persze most is ez van. van egy ember. akire készülni kell. akinél nem tudod mire számíts. mert annyi mindent kért, hogy amit majd bemutatok holnap meg jövő hét hétfőn, arra egy év felkészülés kellett volna. és én csak most jutottam el oda, hogy rászánjam a hétvégét is a készülésre, ergo dolgozom.
dolgozom és a leg frusztrálóbb, hogy nem tudom - azon dolgozom, hogy az átlagosnál jobb legyek, vagy azon kell teperjek, hogy lecsúszott értékelésemet valamennyire rendbe hozzam...

2012. január 24., kedd

Második hét

És persze rögtön egy gyónással kell kezdjem: tegnap megvolt az első elhajlás. Majd megőrültem egy jó kis finom nyers baromfi virsliért, de erős voltam. Egy darabig. Sajnos tegnap reggel az úszás óta fáj a torkom és ez csak erősödött, gondoltam eszek rá fokhagymát. Azt meg ugye pirítóssal kell, ami este nem annyira jó, de hát egyszer belefér. Na akkor már egy darab virsli is belefér. Kurvaélet, most már minden mindegy: egy jó kis lidl-s joghurt, az öt nyers virsli és még két-három kis szelet pirítós fokhagymával. Ennyi. És persze 9 körül.
Ma reggelre szerencsére nem ment feljebb a súlyom a hétfő reggelinél, úgyhogy folytatom a diétát. Cserébe a mai 10 deka sonkáról lemondok, marad a gyümölcssaláta.

2012. január 17., kedd

második nap

tegnap, hétfőn elkezdtem ismét a három hetes fogyókúrát. vagyis diétát na. tegnap igen rosszul voltam, de lehet, hogy ez inkább a reggeli úszásnak tudható be, de ma már minden oké volt, még a gyötrő éhség érzet is kevésbé jelentkezett. este voltam futni, utána örömmel toltam be a 15 deka sonka és egy szelet sajt (helyett 21 deka sonka és 3 szelet norbi update1 sajt) -t. na remélem holnap megint kevesebbet mutat majd a mérleg. felüléseket is kellett volna csinálni, de ahhoz már most nem volt lelkierőm. ahogy a dinsztelt hal elkészítéséhez sem lesz most, úgyhogy majd veszek holnap vmi halat meg rizst a tesco kajálós részen. különben is mi az, hogy dinsztelt hal?!

2012. január 1., vasárnap

na buék

új év. fogadalmak. de most tényleg. és ma csinálok sok mindent, amit az évben szeretnék. és megpróbálom nem csinálni amit nem szeretnék, pedig szoktam.
fogyás - de tényleg, cél80-82 Kg de jó lenne 78. csak h beleférjek a slim fit ingekbe, mert k drágák voltak
munka - karrier. rágyúrok, most nagyon
tanulás - egyenlőre csak tőszavakban. Megpróbálom Bebizonyítani Agamnak.
család - egyértelmű
sport - im. egy jobb im. vagy egy akármilyen
sok alvás, kevés farmville. na ennyi.