Old Lake Man 2020 középtáv

Tavaly óktóber óta edzővel (Garas Attila – Aticoach) készülök. Ennek a 9 és fél hónapnak a „gyereke” lett most ez a verseny.

Sosem éreztem még ennyire erősnek magam bringán és érzem, hogy ezt még bőven lehet fokozni.

A hétvégét 87 kiló körül kezdtem. Érdekes, hogy mindenki megjegyzi mennyit fogytam, miközben csak kb 3 kilóval lettem kevesebb. De azt masszívan leadtam az biztos.

A szombatra előírt brick edzést sajnos kihagytam, reggel nagyon szar idő volt, nem akartam elázni, utána pedig a feleségemnek – egyéniben indult életében először! – és a fiamnak segítettem, aki váltóban futott 10 kilit. Hősök mind a ketten!

A kajálás szombaton némileg hektikus volt, de igyekeztem inni egész nap és délután a tésztapartin ettem egy grízes tésztát.

Eljött a vasárnap. Szokásos reggeli (szendvics, narancslé) kávé. Sikerült a nagydolgot is rendben elintéznem, ezen azért szoktam parázni. Összepakolás, csekklista, ma nem maradt otthon semmi.

Időben odaértünk (könnyű annak akik helyben lakik) bedepóztam. Itt találkoztam az edzővel is. Sajnos elég távol lakunk egymástól, így kb ez volt a harmadik személyes találkozás. Elindultunk a rajthoz, itt még ettem egy zabszeletet ( decathlonost) ez pont jó volt. Kaja szempontból csináltam amit megbeszéltünk és tele gyomorral, de nem túlzabálva álltam a parton. Neoprént felvettem, ez jó döntést volt. Bár régen úsztam benne utoljára, de nem hátráltatott.

Úszás - Kicsit izgulva vártam a rajtot, de nem azért nem nagyon. Szélről kezdtem, nem akartam verekedni. Hamar felvettem egy kényelmes utazótempót. Minden harmadikra vettem levegőt, minden harmadik levegővételnél előrenéztem. Mivel volt rajtam pulzusöv, figyeltem a pulzust is néha, csak kiváncsiságból, no meg, hogy nehogy elszálljon. Amikor 140 alá ment, azt már jónak gondoltam. Más érdekes dolog itt nem történt.

Depo1 – Idő volt lerángatni magamról a neoprént és áttörülközni kicsit, hogy feljöjjön a zokni, de más gond nem volt. Ettem gyorsan egy gélt, ahogyan azt az edzővel előre megbeszéltük. Én bringáscipőben futok ki a depóból, majd meg kéne tanulnom mezitláb és úgy felpattani a bringára és menet közben felvenni a cipőt.

Bringa – figyeltem, hogy ésszel, lassan kezdjek. Nem zavart, hogy mennek el mellettem. Pulzus teljesen rendben volt, persze rögtön az elején jöttek az ismerős emelkedők, itt kicsit elszállt, de utána gyorsan vissza is esett, láttam, hogy ez rendben lesz. Minden jól ment, pulzust és kajálást figyeltem végig. Néha úgy éreztem, hogy jobban kell toljam, mert ugyan haladtam, de a pulzusom csak 130 – 132 körül volt. Terv szerint 136 – 140 között kellett volna tartani. Lassan fogyott a két kulacsból az innivaló, pedig ittam rendszeresen és locsoltam is magam, de sztem elég lett volna a két kulacs. A végén már csak azért dobam le őket, hogy cserélve legyenek és sztem a feladott iso rosszabb volt, mint a saját sponser iso-m. Amit elrontottam – a sótablettát alufóliába tettem és gy tettem a felsőcsőre erősített táskába. Na ezt ahogy volt el is ejtettem kivételkor. Sőt egy félig üres gélt is elejtettem rögtön ezután. Páromnál volt sótabletta, így a második kör után egy szemet be tudtam venni. Amúgy sótablettát most először használtam. Más izgalom nem volt, a bringa jól ment, csak kis fáradtságot éreztem a vége felé, de nem volt vészes. Egy pisilésre megálltam a második körben, ez sztem 2-3 percet jelentett. Esetleg ha ezt ki tudtam volna tolni futásig, ott kevesebb időt vesztettem volna. Passz.

Depó2 – semmi extra. Bekocogtam bringáscipőben, cipőcsere, egy gél itt is aztán kimentem futni

Futás – na ez érdekes volt és a legjobb rész! Ésszel kezdtem. Rögtön vhogy azt éreztem, hogy jól megy. Nem voltak fáradtak a lábaim, de mondom nyugi, ilyenkor mindig ez van, aztán 2 kili után jön a belassulás. Megelőzött egy spori, ő is akkor kezdte a futást. Utolértem. Két szót váltottunk, de aztán éreztem, hogy lassú a tempó. Olyan volt az egész, mintha csak egy fárasztó munkanap után most jöttem volna le futni. Mintha bringa közben vmi tök más izmokat használtam volna! Hagytam, hogy menjenek az 5:45 körüli ezrek. Minden ponton frissítettem, locsoltam magam. Első kör után, mikor nem jött a szokásos lassulás, elkezdtem bátrabban futni. Gondoltam majd 10-nél meglátjuk mi a helyzet. De a helyzet csak jobb lett. Edzőtől minden körben kaptam pár dícsérő szót, ez jól esett. A fiam edzője is kint volt pályát biztoítani, ő is szólt, hogy jó a mozgásom. Ő gyakrabban lát, amikor pályán edzünk. Harmadik körben már nem óvatoskodtam. Előzgettem az embereket, frissítettem. Minden körben ettem egy sótablettát és egy gélt. Nem fogytam el a végére sem, igaz kicsit éreztem a száraz kaja hiányát, de csak kicsit voltam éhes. Nagy örömmel, látva, hogy jó időt mentem futottam be.

Verseny után sem volt meghalás. Kicsi hányinger, de nem sok. Nagyon jó verseny volt!

Két kérdés motoszkál bennem:

-          Ha így, 9 hónap irányított felkészülés után 5:54 sikerült, akkor itt a vége, ebből már csak perceket tudok lefaragni, vagy van esélye az 5:30-nak?

-          Kenesére is megyek szeptember közepén. Ott esetleg toljam meg jobban az úszást és a kerót? Nem sokkal csak kicsit gondoltam.

tavaszi szünet

Tavaszi szünet volt és mivel eredetileg szabadságot terveztem erre az időszakra, ezért ezt ki is vettem. Persze utazni akartunk volna, de hát koronavírus, stb, úgyhogy semmi extra, itthon voltunk. Cserébe viszont két nagyon kemny hetet kaptam az edzőtől. Főleg bringa volt nagyon sok. És most már minden bringa után van 10-20 perc ráfutás. Nem kellemes, de nem is olyan vészes, mint gondoltam. Tehát lement a két hét, de nagyon elfáradtam. És megint csak kijött, hogy aludni, regenerálódni igenis kell! De most meló.

olvasni, fogyni, aludni

Ezeket kéne csinálni basszus és nem értelmetlen, rövid feldolgozási idejű hülyeségeket nézni telefonon meg elcseszni az időt, meg bealudni a TV előtt. De miért könnyebb leínri, mint megcsinálni, betartani? A helyes válaszadók között bögrét sorsolok ki!!

visszatekintés

Na. Csak nem írtam túl sokat ide. Itt vannak az idei befutó érmek. Ennyi versenybeszámólót nem írtam meg.
De röviden akkor az évről:
Év eleje abszolút a crossfitről szólt. Heti két edzés. Munkából rohanás oda, aztán másfél óra meghalás. Mellette persze futás. Nulla úszás, mert nem volt kedvem felkelni. Aztán lassan, megcsúszva beindult a bringaszezon. Tekertem, bár nem túl sokat. Igazából két versenyre kellett felkészülnöm: a nagyatádi családi váltónkra és az Old Lake Man középtávra.

Nadeviszont majd holnap innen folytatom a visszatekintést!

a kevesebb több!

Megpróbálok sűrűbben írni. Mivel az erre fordított idő kevés, így a bejegyzés sem lesz hosszú. Mint pl ez.

Spartan Beast Miskolc

Hát egy pár bejegyzés kimaradt idénről. De had folytassam a legfrissebb élménnyel ami nem más, mint a miskolci spartan beast.

Ugye sikerült Nagykanizsa és azzal a lendülettel abba is hagytam az őszi, téli erősítést. Pedig épp csak belekóstoltam a crossfit-be Tatabányán. Enne örömére le is gyengültem, a súlyom nem csökkent. Nyáron volt némi úszás és persze futás ahogy mindig és bringa is. Ezzel el tudtunk indulni Nagyatádon családi váltóban, illetve Tatán egy rövidtávú triatlon versenyen.

Nyáron Várgesztesen rendezték a Super, azaz középtávot a spartan versenyekből. Ezen bár az időm elfogadható lett, nagyon sok akadályt rontottam, olyat is ami Nagykanizsán már megvolt. Hullára elfáradva, 3:30-s idővel értem célba.

A miskolcitól paráztam is meg nem is. Tudtam, hogy a hosszú távon arányaiban kevesebb az akadály és hogy a sok futás segíteni fog. Mivel hiányzott a terep, ezért megkértem egy közeli ismerősömet, hogy vigyen el terepfutni, illetve elindultam a Nemzeti Hajszán is, edzésképpen. Emellett vettem egy igazi terepfutócipőt. Ez utóbbi három alkalommal használtam, de nagyon bejön. Brutál jól tapad.

Szóval Miskolc. Ugyan még mindig 89-90 kilósan, de egy pár alkalom crossfit után és futás szempontból felkészülten mentem neki. Itthon gyakoroltam a kötélmászást, bár max két fogásig jutottam, mégis elhittem, hogy akár még mehet is. Dárvavetés detto - van itthon egy dárdám, azt dobáltam csak úgy, hogy legalább az egyenes dobás meglegyen.

Szombat reggel 8-kor rajtoltam. Jó időnk volt, meleg volt és nem esett az eső előtte sem, így csak ott volt sár, ahol arról a rendezők gondoskodtak. Jól ment az eleje, igaz, rögtön az egyensúlyozó gerendán összejött az első 30 burpee.  Gyanúsan kevés akadály volt az első 10-15 kilóméteren. Csak futás. És sok emelkedő. Aztán től voltam a nagy mumuson, aminek a nevét nem tudom, de ilyen ferde fém rudakok kell felkapaszodni, de vmi 2 méter magasan van a legalsó is. A második 30 burpee rögtön ezután a falmászáson jött össze. Ezt nem tudom hogy lehetne itthon gyakarolni. Aztán jött a dárda, és sikerült! Majomlétra, csodák csodája, ezen is átmentem, most először. Elhittem, erős voltam és ment. A végére sok akadályt hagytak, már 25 km körül jártunk amikor a szögesdrót után jött a kötélmászás. Rohadtúl nem akartam burpeezni és csodák csodája sikerült fölmennem! Nagyon örültem neki. Meg tudtam tartani magam kézzel addig amig a lábammal nem értem el a kivánt fogást a kötélen. Valszeg a cipő is segített, hogy ne csússzak vissza. Ezután multibar, nem ott leestem. Nem bírom el magam egy kézzel. De legközelebb ez is meglesz! Zsákcipelés (hosszú volt) ami teljesen kivett. Három akadály maradt, ez az új forgós akármi amiről hamar leestem. Valszeg el se hittem hogy sikerülhet, ezért (is). Aztán zsákfelhúzás, ami Várgesztesen nem ment. De itt igen. Csak a visszaengedésnél volt gáz, mert megcsúszott a kötél a kezemben és leszedte a bőrt elég szépen. Innen már csak egy inverter fal, ami gyerekjáték és a cél!

Hatalmas eufória, csomó minden megvolt, összesen négy hiba, de legkelebb, max kettő lesz. Mostantól erősítés, futás, erről fog szólni az ősz és a tél. Aroo!

Spartan Nagykanizsa

Röviden, nehogy kimaradjon: Jó volt!

Sokkal jobban vettem az akadályokat, mint Eplényben, a futás is jól ment (mondjuk ez miért ne ment volna). Büszke vagyok magamra, pedig az összes akadály előtt be voltam szarva. Még a dárda hajítás is sikerült, pedig az tök nagy lutri és azt sem igen volt alkalmamm gyakorolni. A másik a ferde fal volt. Vicces, de ami segített: hogy itt bent csomót nyomogatom a kis karikát, ezzel erősítve az alkarom és a youtube videók. Abban benne van mire kell figyelni. 

Márkék is nagyon ügyesek voltak, lassan az egész osztály ott lesz :) 

Következő állomás: Várgesztes (pláne, hogy itt van egy köpésre).