egy átlagos hétvége

Jól el lett baszva a hétvége sportszempontból.
Pénteken nem mentem futni mert fáradt voltam, de inkább lusta. Igy utólag.

Szombaton nem mentem úszni, mert a gyerek 10-től hivatalos lett volna egy szülinapi buliba. 8:15-kor kiderült, hogy mégsem 10-kor lesz hanem du 1-kor. OK. Este/délután tesóméknál volt szülinapozás&névnapozás. ergo szombat bukó.

Vasárnap délelőtt makkoltam a kertben meg a garázsban, hogy azzal is haladjunk. Edit ment futni, kipróbálta az új LIDL-s (!!) futócipőjét. Csodák-csodája jó. Ebéd. Mondom 3-kor megyek futni nincs mese. 2-kor elkezdett masszívan esni és el sem állt sötétedésig. Hát ez meg is pecsételte a vasárnapi futásomat.

Igy maradt az este, kibontottam egy kis üveg pezsgőt és nyomtam pár fekvőt. A jobb vállam még mindíg szar.

Yours Truly 2017

Terveztem ezt januárban is, de akkor kifogás dömping volt, úgyhogy nem is voltam futni. A februárira meg szerveződtek is a helyiek, bár, mint kiderült elég kevesen voltunk/voltak. De ez nem is volt baj, mert valahogy pont jó arcok jöttek el. Szóval hajrá. 

Visszafogott 6 percesben indultunk el, bár rögtön előretörtunk egy nagyobb darab futóval, akiról kiderült, hogy rendőr. Na, már megérte kimenni :). Ő csak 10 kilit ment, így bevártam a következő bojt. Hárman futottunk végig, tök jót dumáltunk, aztán kicsit gyorsítottunk is. Megintcsak előjött, hogy pontosan éreztem meddig bírom és honnantól kezdett nagyon nehéz lenni. Ez most 21 kilinél történt meg. De azért behúztuk 6 percesen belülire és nem purcantam ki. 

idén ennél hosszabb távokat nem tervezek, inkább gyorsítani fogok meg kerózni.

.

Le akarok fogyni basszameg. Minden, de MINDEN sokkal jobb lenne, ha nem 90 kiló lennék, hanem mondjuk 80 vagy akár 83. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

idei első 20+

Tegnap sikerült megfutnom az idei első 20 felettit. Igaz, csak 300 méterrel lett 20 felett, de akkor is.

https://www.strava.com/activities/840262758

Hogy ennyi lett az annak is köszönhető, hogy láttam Szabibácsi szombati edzését és mondom ne maradjak már le még jobban. Aztán meg annak, hogy szembejött pár sporttárs a tricepsztől és velük még futottam egy kis odavisszát. 

Délután még fúrtam, faragtam, estére olyan voltam, mint akit összevertek. Viszont 10 után nem sokkal ágyba kerültem így majdnem 8 órát sikerült aludnom és jelentem jól vagyok! A jobb térdem nem lett rosszabb, mint eddig ami megnyugtató. Persze jobb se lett, de február közepéig - akkor van időpontom - nem várok nagy változást. 

régi szokások

- tankoláskor a fogyasztást kiszámolni
- kiadásokat, bevételeket felírni

...vicces. Ezt még tavaly, 2016 januárban kezdtem el írni. azzal a céllal, hogy régi szokásokat hagyjak el amik időrablóak és semmi értelmük. az elsőt a mai napig csinálom, de végülis annyira nem időrabló. a másodikat meg egyszerűsített formában csinálom nyár óta.

De mi a lényeg? Hogy vegyük észre azokat a dolgokat az életünkben amikhez ragaszkodunk de már szinte észre sem vesszük, ellenben megakadályoznak minket abbanm hogy tovbblépjünk, vagy új, hasznos dolgokat kezdjünk el. Ok, ez tök általánosan hangzik. De ha egyszer ez volt a fejemben és most ezt kellett leírjam akkor ez van.

új év, új fogadalmak

Na de most aztán tényleg be is lesz tartva az összes! Mégpedig:

Testsúly: 85 kg február végéig, 82 kg április végéig. (Most 90 kg, de csak a Karácsony miatt)

Úszás: 100km

Bringa: 2000km

Futás: 1600km ...mármint ennyi km-t gyűjtök ezekből 2017-ben.

Legjobb félmaraton: 1:40.

Legalább egy triatlon verseny, akármilyen táv. A nagyatádi családi váltón felül persze.

De ha röviden kellene célt felállítani, akkor a kevesebb restség lenne a jelmondat. Az utóbbi években azt hiszem csak vegetálok. Hitegetem magamat egy 1:35-s félmaratonnal, amit 80 kilósan biztos le tudnék futni. De közben édességgel tömöm magam és mindig holnapra tolom a diétát. A másik banális gond az alvásmennyiség. Nekem is kell a 8 óra, mert teljesen másnak érzem magam amikor mondjuk két nap zsinórban lefekszem 10-kor és kialszom magam. És nem óracsörgésre próbálom feléleszteni magam, ha úgy dob ki az ágy. Energikusan meg minden. De hát csak ott maradok a TV előtt, kapcsolgatom, stb. Naszóval ennek is vége kell, hogy legyen. 

A céloknak meg reálisaknak kell lenniük. Tavaly jó, ha 1000 km futás összejött. De volt már 2100km is egy évben Az 1600 reális. A bringát meg jó korán el fogom kezdeni, vagyis februárban. Nem akarok sok km-t gyűjteni ekkor még, de úgy akarok nekivágni az áprilisnak, amikor már megbízhatóan jó idő van, hogy ne legyen gond az 50-60 km egy edzésen és meg tudjam tekerni a 100+ -t is hétvégén. Az úszáshoz meg elég sztem heti 2x lemennem. Na hát ennyi. Ja és rendszeresen írok, nem mintha bárki olvasná, de ezzel is spannolom magam. 

Gerecse 20

Ha egy héttel a verseny után sem írok róla, akkor tuti nem lesz leírva, szóval akkor röviden:

Mióta Tatán lakunk, igyekszem felfedezni a környékbeli versenyeket és edzőhelyeket. Az egyik ilyen sokaktól hallott dolog a Gerecse 50, egy 50 kilóméteres túra. Szerencsére vannak rövidebb távok is, pl 20 kilóméter. Azzal az apukával, akivel mostanában együtt szoktunk futni megbeszéltük, hogy benevezünk a 20 kilóméterre és lefutjuk. Jó előre be is neveztem, szerencsére a többi versenyhez képest fillerekért: 550 Ftért lehetett neten nevezni. Előző este összekészítettem a futós övemet, betáraztam a három kis kulacsomat és feltöltöttem a zsírkirály Polar V800-t. Azt az órát amiről majd egyszer megírom a tapasztalataimat. :)

Reggel a tervezetthez képest kb negyed órát késve elindultam felvenni az ismerőst, aztán irány Tatabánya. Első sokk a tömeg volt, azon már nem csodálkoztam, hogy parkolóhely nincs. Aztán mikor odamentünk a rajthoz majdnem visszafordultunk: többszáz méter hosszú sor várt arra, hogy elindulhasson és ők azok voltak akik előregisztráltak. A másik sor akik nem... Végül végigvártuk a sorunk (80-90 perc) és próbáltam nem felb@szni magam azokon akik előretolakodtak.

Aztán elindultunk. A tömeg sajnos nem csak a rajtra volt jellemző. Kerülgetnünk kellett folyamatosan, de nem csak az elején, hanem teljesen a táv végéig. És ez persze a keskeny ösvényeken nem mindig volt egyszerű. Szerencsére senki sem akart meglincselni emiatt, megjegyzésekből is kevés negatív jött, voltak akik gratulálétak is hozzá, hogy futunk. 

Még a verseny regelén sikerült megszereznem a GPS track-t, amit stava-n használni is tudtam. Jah, igen egy másik történet lehetne az endomondo vs strava. Gyakran néztem a telefonra, mikor bizonytalanok voltunk merre is kell továbbmenni. De ilyen helyzet azért is volt kevés, mert tényleg mindehol voltak emberek.

Végül befutottunk, örültünk, átvettük az emléklapot, fotózkodtunk és megállapítottuk, hgy alig fáradtunk el. Visszajövünk majd még, ha már úgy is megvan a nyomvonal.
Állítólag több, mint 10000-n voltak. Basszus, mint egy Vivicitta.