2013. július 2., kedd

Most az úszás

Néha, mikor arra keresem a választ, hogy miért a triatlon a hobbim, azt válaszolom, hogy azért mert a három sportágból mindig van amit épp nagyon szeretek és amellett jó kiegészítő a másik kettő. Na, hát ez így van. De ez azt is jelenti, hogy valamelyiket - leginkább amelyik épp nem úgy megy - kifejezetten utálom, halogatom csinálni. Na, hát ez most az úszás. Pedig több lehetőség is van, először is az Uniqa-s edzések, aztán a Sportház uszi - leánykori nevén Sportmax - és hát ha itthon vagyok, akkor az Erzsébeti.
De ma valahogy nem sikerült a 4:40es kelés. Őszintén szólva ez nagyon ritkán sikerül. És most már megint nem látom esélyét, hogy az olcsóbb, 7 ezres tagdíjhoz tartozó havi 4 alkalmat lejárjam. Jövő hten szabi, utána meg már lassan Ironman. És különben is, reggel 6:05re én képtelen vagyok odaterelni magam a Sportmax 2-höz átöltözve meg minden. Meg aztán sokan is vagyunk a sávban. Mert amúgy tök jó, feladatozunk, határozottan fejlődök is, ami jó és megnyugtató érzés. Csak egyszerűen most képtelen vagyok beletolni azt a kis plusz energiát, hogy lefeküdjek időben és fel is keljek. Pedig ez lenne az alap hozzáállás mindhárom sportághoz. Na, talán majd visszajön a kedv.
Igazság szerint most az Ironman-t is máshogyan várom, mint eddig. Mivel elhatároztam, hogy szünet jön, vagyis ilyen hosszú versenyeket nem akarok csinálni, ezért kicsit várom már, hogy vége legyen a felkészülésnek. Hogy lazítani lehessen végre. Csak meg akarom csinálni, hogy tisztességgel kiszállhassak. Persze jó lenne PB, de ha akár egy perccel is jobb lesz, mint a 2009es 13 óra 28 perc, én már boldog lennék.

4 megjegyzés:

  1. Totál átérzem amit írsz. Én tavaly tök lelkes voltam, hiszen az elsőre készültem, igaz a vége felé, úgy június környékén jelentkeztek kis edzésmegcsömörléses jelek, de a lendület lényegében kitartott július végéig. Viszont utána nem bántam, hogy nem kell annyit edzenem és megmondom őszintén, nem hiányzik most sem a sok edzés. A mozgás öröme, az úszás, a bringa ezek hiányoznak, csak tudom mivel mi jár, és akkor már mindjárt nem annyira rózsás a kép. Nem is értem azokat, akik mindenről lemondva, csak az eredmények hajszolása végett folyamatosan edzenek és edzenek. Semmi másra nincs idejük (nekem senki ne mondja, hogy heti 15+ edzés mellett sokmindenre jut ideje, ha még pihenni is akar...), mit szól a család? Én rég kiégtem volna.
    Jövőre tervezem az indulást, de nincs bennem akkora lelkesedés jelen pillanatban, mint volt régen.

    VálaszTörlés
  2. Pontosan. Nekem is 2010 tavaszán egy kisebb veszekedés után kellett rádöbbennem, hogy nem mi vagyunk a hősök, hanem a család aki elviseli ezt a hóbortot. Nem elég, hogy keveset vagyunk otthon/együtt velük, de néha az egészségünket is kockáztatjuk. Továbbra is triatlonozni szeretnék, de nem ilyen lehetetlen célokkal. Sprint és rövid távok, mert versenyezni jó, de amit várok már az a családi váltó. Mert ilyenben is gondolkodik már a párom. :-)

    VálaszTörlés
  3. Szia! Olvasgattalak és eszembe jutott, hogy hátha érdekel ez a "meló". Még a felkészülésben is segíthet. Itt vannak a részletek: http://redir.ec/tekerjaugusztusban A lényeg, hogy augusztusban körbe kell tekerni az ország egy részét és videóblogolni. 2 embert keresnek és fizetnek érte összesen 1 millát. Szerintem nem rossz.

    VálaszTörlés
  4. Köszi, de én se bringázni, se blogolni nem szoktam!

    Mu-ha-ha, végre a spamelők is megtalálnak, yeah!

    VálaszTörlés