2012. április 3., kedd

véradás

ma véradás volt a cégnél. már jó előre felírtam magamnak, hogy ezt ne hagyjam ki, mint az elmúlt nagyon sok alkalmat. adtam is 4.5 decit :) ez jó, mert kell egy kis vérfrissítés he-he. a legnagyobb parám csak az volt, hogy egy büdös nagy pók mászott a szőnyegen, aljas módon beleolvadt a környezetébe és ráadásul nem csak én vettem észre, hanem a vérvevők, de senki sem volt hajlandó rátaposni. csak én vagyok ilyen pók gyilkos beállítottságú?!

2012. március 17., szombat

wilierrrr

Ma sikerült az országútit hadba állítanom. Hát teljesen más érzés, az tuti! Ez szinte suhant alattam. Na jó, az átlagsebesség egyenlőre erősen márciusi, de az élmény a lényeg. Ha minden jól megy, holnap még egyszer kimegyek, aztán hagyok időt a szuperkompenzációnak is..

2012. március 16., péntek

első kinti tekerés

négy napos hétvége és tényleg NAPOS! tegnap megvolt az első kinti tekerés, bár egyenlőre nem a zsír wilier-l, hanem a nemzsír montival. de csak mert a wiliert még takarítani, olajozni kell és a borzasztó rossz vdo 1.0 maxkaki órát is fel kell rá szerelnem. de előbb utóbb ezen is túl kell esni. na persze a meridamontit is szerelni kellett, mert a hátsó kerékben olyan belső volt, aminek a szelepét nem tudom felfújni. Még jó, hogy vettem a dekában belsőt tavaly. naszóval jól felöltöztem (alul nem elég jól, fent túl jól) és felvettem a vacsiúj ALDI-s napszemcsim. És nekiindultam egy elég kis körnek (~44 kili). A feléig meglepően jól ment, sőt azt gondoltam, nem létezik, hogy ennyivel megyek. Persze folyt az orrom végig, főleg sztem a reggeli úszás miatt is, ahol a bukóforduló új dimenziókat nyitott az arcüregemben. Naszóval féltávnál megálltam egy nagyobb orrfújásra és ivásra és onnantól, mint akiből kiveszett az erő :-( három-négy km/h sebességvesztés a vége felé már el akartam dobni a bringát, annyira szenvedősen ment. Ráadásul megelőzött egy országútis srác, köszönés nélkül, ez szintén megalázó volt. De jól megjegyeztem a hátát, felkerült a halállistámra! :-) Végül is jó volt elmenni, mert az ilyen meghalások a legbiztosabb jelei annak, hogy az ember belépett a fejlődési zónába és megfelelő pihenés után beindul a szuperkompenzáció is. Holnap is megyek, de akkor már remélem a wilier-l.
Ja és ha valaki eljönne velem váltózni Nagyatádra, az szóljon! Még egy országúti bringát is kölcsön tudok adni!

2012. március 5., hétfő

titkos küldetések

Háh. Ma reggel korábban eljöttem az usziból, mert rám tört a köhögés és nem bírtam tovább vízben maradni. Extrém korán, nagyad nyolckor beértem. És az iroda még üres volt. Még azok a mérnökök sem voltak bent, akik elvileg korán járnak (úgy látszik, csak előttem 4-5 perccel érkeznek be, de most lebuktak) és én  - több se kellett - jól felhúztam az irodámmal szemben lévő rolókat. Nem is értem mi a tökért ülnek lehúzott roló mellett. Mint valami pincében. Ahol én ülök, ott meg se nyitható ablak, de természetes fény, szóval elég lehangoló.
Másik titkos akció az volt, hogy felmentem az elsőre és a testzsír mérő gépen lemértem magam. Juhéj. Vett a cég egy ilyen cuccost és mivel valahova be kell tenni, betették egy tárgyalóba. Ja. ergo senki nem használja, mert azért mégiscsak ciki, hogy mezítláb méregeti magát az ember, hogy mennyire dagadt. De mivel nem volt még itt senki, hát megcsináltam! :)
A következő nagyon titkos, nagyon küldetés az lenne, hogy a uszoda öltözőjében, a kis helyiségben a zuhanyzó és az öltöző között ki kéne cserélni az izzót, valami jó nem-energiatakarékos, de világítóra. Mert ezt sztem anno felszerelték, kiégett és amióta oda járok úszni, ezt még ki nem cserélték. Ergo 4 éve.

2012. március 3., szombat

new shoes

Na, csak vettem egy pár új cipőt. Asics. Első cipőm is asics volt a mostani is ez. Akciós volt. Naná, nem veszek hót drágán futócipőt. Kép beilleszt, aztán ha elmúlik a reggel óta tartó fejfájásom, talán le is tesztelem.

2012. január 29., vasárnap

...

emlékszem, amikor főiskolás elsőéves voltam (másodjára) és megint ott álltam, hogy no more chance, this is the last one, és egyetlen estém volt, hogy közgázból megtanuljam két félév anyagát és le is szigorlatozzak másnap. számolgattam, hogy hány tétel van, hány óra van hátra a szigorlatig, ergo hány perc jut egy tételre. aztán volt, hogy azt mondtam, oké, aludjunk kicsit. és persze nem tudtam aludni. felkeltem, folytattam a tanulást. megint próbáltam aludni, megint nem ment. végül feladtam és fennmaradtam, tanultam, közben próbáltam megnyugtatni magam, hogy minden megteszek, menni fog. rommá cigiztem magam másnap reggel, ami zombi módban nem igazán esik jól. és végül átmentem, hármassal. főleg azok a tételek mentettek meg, amiket már másodjára tanultam és még értettem is úgy valahogy. szóval akkor kialakult egy érzés ami előtte sosem volt. az a most van vége, miért nem készültem hamarabb, holnap kivégzésre megyek érzés. és bámulatos, de azóta oly sokszor visszajön. volt, hogy egy fizikai munkára mentem és előző nap nem tudtam aludni. attól féltem, hogy egy kőműves melóban nem állom meg a helyem?! nevetséges. aztán persze most az egyetemen is volt, főleg a záróvizsga előtt. na és persze most is ez van. van egy ember. akire készülni kell. akinél nem tudod mire számíts. mert annyi mindent kért, hogy amit majd bemutatok holnap meg jövő hét hétfőn, arra egy év felkészülés kellett volna. és én csak most jutottam el oda, hogy rászánjam a hétvégét is a készülésre, ergo dolgozom.
dolgozom és a leg frusztrálóbb, hogy nem tudom - azon dolgozom, hogy az átlagosnál jobb legyek, vagy azon kell teperjek, hogy lecsúszott értékelésemet valamennyire rendbe hozzam...

2012. január 24., kedd

Második hét

És persze rögtön egy gyónással kell kezdjem: tegnap megvolt az első elhajlás. Majd megőrültem egy jó kis finom nyers baromfi virsliért, de erős voltam. Egy darabig. Sajnos tegnap reggel az úszás óta fáj a torkom és ez csak erősödött, gondoltam eszek rá fokhagymát. Azt meg ugye pirítóssal kell, ami este nem annyira jó, de hát egyszer belefér. Na akkor már egy darab virsli is belefér. Kurvaélet, most már minden mindegy: egy jó kis lidl-s joghurt, az öt nyers virsli és még két-három kis szelet pirítós fokhagymával. Ennyi. És persze 9 körül.
Ma reggelre szerencsére nem ment feljebb a súlyom a hétfő reggelinél, úgyhogy folytatom a diétát. Cserébe a mai 10 deka sonkáról lemondok, marad a gyümölcssaláta.