2 nap vissza

A versenyig már nem fogok többet írni.
Röviden leírom mit tervezek, hogy próbálok majd szombaton helyt állni:
Készülődés:
Tegnap nagyjából összeszedtem mindent a házban ami kelleni fog, végiggondoltam lent mit kell még vásárolni. Van két check listám, ez hihetetlenül hasznos. Egyiket én írtam össze évekkel ezelőtt, a másik meg Sipitől van kinyomtatva. Az jóval több tételt tartalmaz :) Persze tuti lesz ami, hú kéne, de nincs. De az alapok megvannak. Ma késő délután utazunk, remélem hamar le tudok lépni bentről.
Úszás:
Nagyon nem tartok tőle. Mivel nem szeretem a pofozkodást, de előzgetni is nehéz, sztem vhova középre-hátra helyezkedem majd. Nem erőltetem a gyorsot a kezdetektől, idő kell, míg hozzászokom a vízhez, főleg ha hideg. Mondjuk most nem lesz az. Tavaly váltóban úsztam 3.8-t, egészen jó idővel (1:28). Most olyan 1:30 - 1:35re számítok.
Depo1:
Semmi kapkodás. Elég sok idő lesz, mire beöltözöm, felveszem az új kerós mezt, a kopressziós zoknit, bekenem magam napkrémmel. Meg az is frusztrálni szokott, hogy egy szál f*szban vagyunk a sátorban, de közben a hozzátartozók lesnek be, drukkolnak még ott is. Na mindegy.
Keró:
Nem fogom erőltetni. Érzésre megyek, hogy még éppen ne fájjon a tekerés. Fegyelmezettem fogok inni meg enni is. Értsd: eszek, amikor még nem vagyok éhes, iszok minden 10 percben. Legjobb visszajelzés a testtől, ha pisilni kell. A végét már nagyon fogom várni, azt tudom.
Depo2:
Igyekszem szappannal lezuhanyozni. Ez most nem lesz olyan egyszerű, ahogy néztem az öltözőket. De inkább tartson tovább, csak le tudjak tusolni, mert ez felfrissít. Miért szappannal? Egy csóka javasolta - nem pont a depozásra - és sztem jó ötlet.
Futás:
Nem kergetek hiú ábrándokat! 4:45 re lövök, az már isteni lenne. Folyamatosan nézni fogom a tempóm, hála a polar kütyünek és lassítok, ha 6:30nál gyorsabban mennék, illetve igyekszem ezt tartani ha fáradnék is. 20km-ig kell elmenni valahogy, onnantól csökken a hőség, lebukik kicsit a nap, iszok egy kis kólát és feltámadok, mint 2009ben. Aztán ha nagyon kész vagyok, hát belesétálok. Ha az első 10km után ne adj' isten azt látom, hogy 14:30 - 15:00 lehetne már csak a befutóidő, talán abbahagyom.
Hát ennyi.
3.8-180-42.2 may the force be with me!

félek

röviden ez jellemzi a lelkiállapotomat. nagyrészt a szombati Ironman miatt is, de itt van közben a munka, egy közelgő utazás, változások, bizonytalanság. Talán ez még segít is abban, hogy elvonja a figyelmet a versenyről, talán meg éppen rossz. Egy biztos. Péntek délutántól szombat este 9ig csak az Ironmanre fogok összpontosítani. Amúgy meg ma reggel 81.6 Kg voltam, remélem azért nem fogyok el :)

na még egy csobbanás

a nagy verseny előtt. toltam két kilit full economy tempóban. jól ment. olyan középszerűen, ahogy az utóbbi években. semmi fejlődés, de legalább nem fáradok. olyan 1:30 - 1:35 netto úszóidővel kalkulálok. és izgulok. Szabibácsival óránként nézzük az idokep.hu-t, meg a koponyeg.hu-t. egyik sem túl biztató, de pár fokkal kevesebbet mutatnak, mint tegnap.

már csak 5 nap!

full para van. olyan durván meleg lesz az idő, hogy az minden eddigi tervet átír. kész vagyok. nem fog sikerülni :-(

félmaraton PB

Jó régóta jegelődik itt ez a sablon, hát még gyorsan megírom Nagyatád előtt. Cserébe rövid leszek, hogy ne riasszam el a lehetséges olvasókat :-)

Tehát. Az úgy volt, hogy beterveztem az Orfű triatlont, azon belül is az Olimpiai távot. de aztán párom egyéb elfoglaltsága miatt ez nem jöhetett össze, így maradt a B terv, futni egy jó félmaratont, a nagyon családias Dunavarsány félmaratonon.

Még a Vivicittán szembesültem a ténnyel, hogy régi-régi nagyon jó barátom, Peti elkezdett elég komolyan futni és sikeresen abszolválta a félmaratont, így hát bedobtam neki, hogy ha már egyedül maradtam hétvégén, jöjjön át, sütünk-főzünk, aztán futunk egy jó félmaratont. Ez be is jött, szombaton egy jó kis beszélgetés, thriller nézés, vasárnap meg futás.

Pár héttel a verseny előtt kezdődtek el az Uniqa-s résztávos edzések és ezeknek már ekkor éreztem jótékony hatását. Súlyomat már egész elfogadható szintre sikerült lenyomnom, hála a három hetes diétának is, ráadásul a verseny előtti héten sikerült betartanom, a feküdj le időben, aludj jó sokat tanácsot.

A versenyen most már nem csak 4km és félmaraton volt, hanem 30km is, ez elég szépen átvonzott pár jó környékbeli futót, így megint eséllyel indultam a dobogós helyért :-) De most komolyan, pár éve, 1:44:xx idővel korcsoportos harmadik lettem...

Natehát rajt. Igyekeztem kiegyensúlyozottan futni, de tartani azt a tempót ami egy lehetséges PB-hez kell. 1:43-t éreztem reálisnak. Hála a sebesség mérő polar kütyünek, folyamatosan láttam milyen tempóban futok, ez nagy segítség volt. Az elején páran elfutottak mellettem, de nem hagytam, hogy ez felborítsa a tempóm.

Olyan 12 km környékén megdöbbenve tapasztaltam, hogy még mindig jó erőben vagyok és meg tudtam előzni két olyan futót, akiket biztosan jobban tartottam. Ekkortájt ért be a srác, aki kicsit később rajtolt és eleve olyan ufónak éreztem. Rendes volt, jó darabig együtt mentünk. A pálya kijelölése elég gáz volt, mint utóbb kiderült a polgárőrök csesztek eljönni, így azokon a helyeken, ahol ők kellett volna mutassák az utat, nem volt senki. Szerencsére emlékeztem az útvonalra, de sokan voltak akik nem voltak ilyen szerencsések és többet futottak a kelleténél. Natehát jól ment a tempó, a sráccal néha belekarcoltunk a 4:30as tempóba is - soe gondoltam volna. Aztán ő elköszönt és begyűjtotta a rakétákat én meg néztem hátra, hogy beér-e valaki. Nem ért. Tartottam a tempót, talán néha belassultam 5p/km tempóra, de a végén sikerült 1:42vel célba érnem! Nagyon örültem, 8. lettem a 28 férfi indulóból. Egy kis tévedés kapcsán ismét dobogós, korosztályos harmadik lett - hiába a hagyományok - de mint később kiderült jogtalanul hozhattam haza az üveg bort.

Petinek is nagyon jól sikerült, hihetetlen, mosolygós hajrával ért célba 1:54es idővel. Basszus, pár év és simán le fog hagyni!

Aztán vértunk-vártunk az eredményhirdetésre, kicsit az eső is nekikezdett, de nem nagyon. A verseny amúgy jópofa, tuti jövőre is eljövök, ha épp ráérek és nem lesz más :-) a frissítés aranyos, de megfelelő, a befutócsomag lutri, de jó, egyszóval ahogy a vaterán szoktam értékelni a partnereket: "mindenkinek ajánlom! +++"

csúcsterhelés - kerékpár

gátvéder

Múlt héten sikerült egy hét szabadságra elszakadnom bentről. Szerencsére párommal már korábban sikerült megbeszélnem, hogy ezt kihasználva szeretnék majd reggelente elmenni bringázni, ahogy tettem ezt eddig majd' minden évben. Persze az outit nem viszem azokra az utakra, de a monti kiváló ha felpattintom a 2006os IM váltóban debütált slick gumikat.

zoknicsárda

Vasárnap Duna maraton (erről még írok majd), így hétfőn cuccoltunk és persze kicsit későn értünk le, aznap már nem is tekertem. Keddtől vasárnapig bezárólag viszont igen, volt, hogy csak 30 kilit, de volt, hogy 60-t. Ezek nem hosszúak, hiszen egy IMre a 100+ tekerések számítanak a legtöbbet, viszont nem is ez volt a terv, hanem hogy viszonylag sokat toljak bele a hétbe. Az útvonalat nem cifráztam túl, kizárólag a Tiszacsege - Tiszafüred viszonylatban mocorogtam, legalább egyik irányban a gáton. A gát király hely, néha vannak kocsik, de főleg bringások és főleg-főleg a magány. A vége felé már néha kifejezetten terhes volt felülni a bringára, de azért azt remélem, hogy az összetekert 305 km beépül most a szervezetembe és Nagyatádon még hálás leszek, hogy párom elengedett tekerni.

Mellesleg voltunk a Patkó Csárdában is meg a híres csegei Halászcsárdában is, ahol iszonyat durván finom a halászlé.

csúcsterhelés - futás

Tegnap megejtettük Szabibácsival az utolsó hosszú futásunkat a Margit szigeten. Ezt a szokásos módon ugye dokumentáltuk is. 6 kört terveztünk és le is ment mind a hat, különösebb gond nélkül. Sőt, a tempó olyan jó volt, hogy egészen az ötödik körig fokozóban mentünk, vagyis körről körre javítottunk az időnkön. Jóleső érzés volt. Megerősített abban, hogy a futásom rendben van, ergo ha ésszel csinálom meg a bringát és nem nyírom ki magam, akkor menni fog Nagyatádon a 42 kilóméter. A kérdés csak az, hogy sikerül-e 5 órán belül lefutnom, belesétálás nélkül vagy elgyengülök fejben és kicsúszok ebből az időből. További tapasztalat, hogy inni és kajálni KELL. Akár hiányzik a zaba, akár nem, nincs mese. Szendvics, műzliszelet, akármi. A zselével meg csak módján. Elfeleztünk ugyanis egy adag nemtommit és szinte másodperc pontosan egyszerre jött ránk a foshatnék. Vagyis zseléből én nem tudok ironmant csinálni, kell a szilárd, klasszikus tápanyag. Naszóval futás rendben, még a kerón lehet egy kis formát hozni az úszás meg le van szarva, azon nagyon úgyse lehet menni, max abban bízhatok, hogy neoprénes úszás lesz és akkor pár percet nyerek a vízben.

Ezt a képet meg most találtam, valahogy ideillik, asszem:

jön a hétvége

Nem újdonság, ez hetente megesik :-)

Úgy volt, hogy akkor szombaton átúszom a Balcsit, vasárnap meg jól összetöröm magam a Duna maratonon. Hát ebből az úszás ugrott, mert tolják egy héttel, amikor tuti nem lesz jó. De a Duna maratont már nagyon várom. Izgulok, hogy rendben legyen a gép és az új teló is szuperáljon, izgulok, hogy bírjam végig az emelkedőket és ne fossak nagyon a lejtőktől sem. Na, kivi vagyok. Majd írok beszámolót. (jah, ahogy eddig is...)

Most az úszás

Néha, mikor arra keresem a választ, hogy miért a triatlon a hobbim, azt válaszolom, hogy azért mert a három sportágból mindig van amit épp nagyon szeretek és amellett jó kiegészítő a másik kettő. Na, hát ez így van. De ez azt is jelenti, hogy valamelyiket - leginkább amelyik épp nem úgy megy - kifejezetten utálom, halogatom csinálni. Na, hát ez most az úszás. Pedig több lehetőség is van, először is az Uniqa-s edzések, aztán a Sportház uszi - leánykori nevén Sportmax - és hát ha itthon vagyok, akkor az Erzsébeti.

De ma valahogy nem sikerült a 4:40es kelés. Őszintén szólva ez nagyon ritkán sikerül. És most már megint nem látom esélyét, hogy az olcsóbb, 7 ezres tagdíjhoz tartozó havi 4 alkalmat lejárjam. Jövő hten szabi, utána meg már lassan Ironman. És különben is, reggel 6:05re én képtelen vagyok odaterelni magam a Sportmax 2-höz átöltözve meg minden. Meg aztán sokan is vagyunk a sávban. Mert amúgy tök jó, feladatozunk, határozottan fejlődök is, ami jó és megnyugtató érzés. Csak egyszerűen most képtelen vagyok beletolni azt a kis plusz energiát, hogy lefeküdjek időben és fel is keljek. Pedig ez lenne az alap hozzáállás mindhárom sportághoz. Na, talán majd visszajön a kedv.

Igazság szerint most az Ironman-t is máshogyan várom, mint eddig. Mivel elhatároztam, hogy szünet jön, vagyis ilyen hosszú versenyeket nem akarok csinálni, ezért kicsit várom már, hogy vége legyen a felkészülésnek. Hogy lazítani lehessen végre. Csak meg akarom csinálni, hogy tisztességgel kiszállhassak. Persze jó lenne PB, de ha akár egy perccel is jobb lesz, mint a 2009es 13 óra 28 perc, én már boldog lennék.