madáretető

Le is lövöm a poént a címben. Párom már hetekkel ezelőtt mondta, hogy Manóval dobjak össze egy madáretetőt. S bár édesapám autodidakta módon lett asztalos és van is érzéke hozzá, bennem ezek a gének még nem ébredtek öntudatukra. De ma csak eljött a nap, így miután hazajöttünk a játszótérről, beinvitáltam Manót a garázsba. Dekópírfűrész jó barát, de az akkus csavarhúzó nem az, mert mikor kéne, akkor pont le van merülve. Csavarról csavarra töltögettem, mert csavarozni profibb, mint szögelni! De persze, türelmetlenségem ismét győzedelmeskedett precizitásom fölött, lásd bal oldali kép :-) de ezt korrigáltam. Káosz kapitány viszont egy idő után megunta a barkácsolást és visszavonult birodalmába. Én meg vissza-visszajártam a garázsba, hogy a töltöttséget kihasználva tovább csavarozzak és dekopírfűrészeljek. Végül 90%os készültségben félbehagytam a dolgot, de már látni az alagút végét. Folyt. köv.