Röviden - ma mentem idén először bringával melóba. A lánc megint előadta amit már tavaly ősszel is a Mátrában, vagyis az egyik szem elengedte magát. Szerencsére volt egyik kollégámnak lánc kinyomója (ja, tudom, h vmi más neve van) és ezzel meg egy laposfogóval (ezt is ma tanultam meg, nekem eddig csípő és harapófogó létezett csak a szótáramban) elvileg megcsináltam. Hát ez a megcsinálás kb 50 méterig tartott. De haza kellett jönnöm, így Szabolcs tanácsát megfogadva, egyetlen jól beállított áttétellel jöttem haza, nem erőltettem, emelkedőkön toltam. 23 kili, ilyen lánccal:
2013. április 24., szerda
2013. április 21., vasárnap
Vivicitta 2013
Ez a verseny most nem rólam szólt.
Ismét szerveztem a céges részvételünket. Valahogy hiába csinálom már évek óta, folyton elkövetem ugyanazokat a hibákat: későn megy ki a kommunikáció, nincs benne egyediség, stb, stb. Kéne írni egy SOP-t (munkautasítás, leírás, de már csak angol rövidítésekben tudok gondolkodni) amit ilyen esetekben elő lehet venni.
Szóval a verseny. Mivel Edit mondta, hogy lefutná a 10 kilist és "megengedte", hogy elkísérjem, így tiszta volt, hogy nem a tempóra megyek, hanem, hogy Editre tudjak figyelni, vigyem a vizet, induljunk el időben, ezzel is csökkentve a stresszt. Igy a készüléssel nem is igen foglalkoztam.
Csak mellékesen jegyzem, meg, hogy egy három hetes diéta végén vagyok éppen és ezen a héten kedden elkezdődtem az Uniqa-s résztávos edzések, amik remélem úgy dimenziót hoznak a futásom világába.
Natehát, Edit jól készült, többször futott 10 kilit itt a lakóparkban, nem féltettem attól, hogy nem tudja lefutni a távot. Viszont az időjárás hirtelen elég melegre fordult, valahogy kimaradt a tavasz vagy mi. Időben indultunk, találtunk parkolóhelyet, felvettük a rajtszámot, tudtunk pisilni, vagyis minden rendben indult.
Rajt után figyeltem a tempót a polar footpad-l (egyik legjobb decemberi döntésem volt megvenni!) és nagyjából tartottuk a 6 perces tempót, még a nagy tömeg ellenére is. Aztán olyan 5 és 6 kilóméter között Edit kezdett kicsit megzuhanni, de azért nem nagyon. Belassultunk a 6 perces alá. Mondjuk iszonyat meleg volt, így ez szinte természetes volt. 8 körül már a 6:30ba is belecsúsztunk, de nagyon szépen futott, nem sétált bele. Befutottunk, vége volt. A célegyenesben Peti barátom köszönt ránk. Az előző post hozzászólásból kellett megtudnom, hogy félmaratont fut ma. Aztán ma kiderült, hogy tök jó időt futott (1:57) ami nagyon jó idő. Tavaly ugyanitt asszem én is ilyesmit mentem. Verseny után együtt mentünk kifelé a szigetről, jót dumáltunk közben.
Itthon ebéd, jégkrém, tompa, de kitartó fejfájás és valahogy már este is van.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)